A leggyakrabban használt skálák hangközszerkezete: egész/félhang minták, félhang-eltolások és C-ből induló példahangok.
| Skála | Lépések | Félhangok | Példa C-ből |
|---|---|---|---|
| Major (Ionian) | W–W–H–W–W–W–H | 0–2–4–5–7–9–11 | C, D, E, F, G, A, H |
| Natural Minor (Aeolian) | W–H–W–W–H–W–W | 0–2–3–5–7–8–10 | C, D, Es, F, G, As, B |
| Harmonic Minor | W–H–W–W–H–W+H–H | 0–2–3–5–7–8–11 | C, D, Es, F, G, As, H |
| Melodic Minor | W–H–W–W–W–W–H | 0–2–3–5–7–9–11 | C, D, Es, F, G, A, H |
| Dorian | W–H–W–W–W–H–W | 0–2–3–5–7–9–10 | C, D, Es, F, G, A, B |
| Phrygian | H–W–W–W–H–W–W | 0–1–3–5–7–8–10 | C, Des, Es, F, G, As, B |
| Lydian | W–W–W–H–W–W–H | 0–2–4–6–7–9–11 | C, D, E, Fis, G, A, H |
| Mixolydian | W–W–H–W–W–H–W | 0–2–4–5–7–9–10 | C, D, E, F, G, A, B |
| Locrian | H–W–W–H–W–W–W | 0–1–3–5–6–8–10 | C, Des, Es, F, Ges, As, B |
| Major Pentatonic | W–W–W+H–W–W+H | 0–2–4–7–9 | C, D, E, G, A |
| Minor Pentatonic | W+H–W–W–W+H–W | 0–3–5–7–10 | C, Dis, F, G, Ais |
| Blues | W+H–W–H–H–W+H–W | 0–3–5–6–7–10 | C, Dis, F, Fis, G, Ais |
A W egész hangot (2 félhang), a H pedig félhangot (1 félhang) jelöl. A dúr skála W–W–H–W–W–W–H. Indulj bármely hangról, és alkalmazd a mintát, hogy felépítsd a skálát abban a hangnemben.
A hét modus a dúr skála elforgatásai: a dór a 2. fokán kezdődik, a mixolíd az 5.-en, és így tovább. A pentaton skálák a hét hangból ötöt használnak, a blues skála pedig egy kromatikus „blue note”-tal egészíti ki a moll pentatont.
W–W–H–W–W–W–H: egész, egész, fél, egész, egész, egész, fél. Félhangokban az alaphangtól: 0, 2, 4, 5, 7, 9, 11.
A modusok olyan skálák, amelyeket úgy építünk, hogy a dúr skálát mind a hét fokáról elindítjuk. Az ión maga a dúr skála, az eol a természetes moll, a dór, fríg, líd, mixolíd és lokriszi pedig mind saját jellegzetes színnel bír.
A blues skála egy moll pentaton skála plusz egy „blue note” — a leszállított kvint (0–3–5–6–7–10). Ez az extra kromatikus hang adja a blues- és rockszólók jellegzetes hangzását.