Fis Líd domináns skála
A(z) Fis Líd domináns skála 7 hangból áll: Fis, Gis, Ais, His, Cis, Dis, E.
A(z) Fis Líd domináns skála a zongorán
Fontos tények
- Skálatípus
- Líd domináns
- Hangok száma
- 7
- Képlet
- W–W–W–H–W–H–W
- Alapskála
- Cis Melodikus moll (4. fok)
Mi az a Líd domináns skála?
A líd domináns a melodikus moll negyedik modusa — dúr skála felemelt kvarttal és leszállított szeptimmel. Ez a szokásos választás feloldatlan, bővített undecimás domináns szeptimakkord fölé; akusztikus vagy felhangskálának is hívják.
A(z) Fis Líd domináns ugyanazokat a hangokat használja, mint a(z) Cis Melodikus moll, csak a(z) 4. fokról indul az első helyett. A hangok közösek; a tonika — és vele a hangzás — nem.
A(z) Fis Líd domináns skála, nem hangnem. Nincs saját előjegyzése — az ezt használó zenét általában az alapskálája előjegyzésével írják le, a további módosítójeleket pedig ott teszik ki, ahol előfordulnak.
A(z) Fis Líd domináns skála fokai
| Fok | Hang | Hangköz | Félhangok |
|---|---|---|---|
| 1 | Fis | P1 | 0 |
| 2 | Gis | M2 | 2 |
| 3 | Ais | M3 | 4 |
| 4 | His | TT | 6 |
| 5 | Cis | P5 | 7 |
| 6 | Dis | M6 | 9 |
| 7 | E | m7 | 10 |
Akkordok a(z) Fis Líd domináns skálában
Ezek azok a hármashangzatok, amelyek a(z) Fis Líd domináns skála minden fokára épülnek, kizárólag a skála hangjaiból.
További skálák Fis alaphangon
Minden skálatípus, amely a(z) Fis hangon kezdődik, összehasonlításként.
Líd domináns minden hangnemben
Gyakran ismételt kérdések
Milyen hangok vannak a(z) Fis Líd domináns skálában?
A(z) Fis Líd domináns skála 7 hangból áll: Fis, Gis, Ais, His, Cis, Dis, E.
Mi a(z) Fis Líd domináns skála képlete?
A(z) Fis Líd domináns skála a W–W–W–H–W–H–W lépésmintát követi, ahol a H félhang, a W pedig egész hang.
Melyik skálából származik a(z) Fis Líd domináns?
A(z) Fis Líd domináns a(z) Cis Melodikus moll skála azon modusa, amely annak 4. fokán kezdődik. Mindkét skála ugyanazokat a hangokat használja, de más tonikára old.
Milyen akkordok vannak a(z) Fis Líd domináns skálában?
A(z) Fis Líd domináns skálából épülő hármashangzatok: Fis, Gis, Aisdim, Hisdim, Cism, Dism, Eaug.
