As Fríg domináns skála
A(z) As Fríg domináns skála 7 hangból áll: As, H♭♭, C, Des, Es, Fes, Ges.
A(z) As Fríg domináns skála a zongorán
Fontos tények
- Skálatípus
- Fríg domináns
- Hangok száma
- 7
- Képlet
- H–W+H–H–W–H–W–W
- Alapskála
- Des Harmonikus moll (5. fok)
Mi az a Fríg domináns skála?
A fríg domináns a harmonikus moll ötödik modusa — dúr skála leszállított szekunddal, szexttel és szeptimmel. Kis nónás domináns szeptimakkord fölé illik, és a flamenco, a klezmer és a közel-keleti dallamvilág hangzása.
A(z) As Fríg domináns ugyanazokat a hangokat használja, mint a(z) Des Harmonikus moll, csak a(z) 5. fokról indul az első helyett. A hangok közösek; a tonika — és vele a hangzás — nem.
A(z) As Fríg domináns skála, nem hangnem. Nincs saját előjegyzése — az ezt használó zenét általában az alapskálája előjegyzésével írják le, a további módosítójeleket pedig ott teszik ki, ahol előfordulnak.
A(z) As Fríg domináns skála fokai
| Fok | Hang | Hangköz | Félhangok |
|---|---|---|---|
| 1 | As | P1 | 0 |
| 2 | H♭♭ | m2 | 1 |
| 3 | C | M3 | 4 |
| 4 | Des | P4 | 5 |
| 5 | Es | P5 | 7 |
| 6 | Fes | m6 | 8 |
| 7 | Ges | m7 | 10 |
Akkordok a(z) As Fríg domináns skálában
Ezek azok a hármashangzatok, amelyek a(z) As Fríg domináns skála minden fokára épülnek, kizárólag a skála hangjaiból.
További skálák As alaphangon
Minden skálatípus, amely a(z) As hangon kezdődik, összehasonlításként.
Fríg domináns minden hangnemben
Gyakran ismételt kérdések
Milyen hangok vannak a(z) As Fríg domináns skálában?
A(z) As Fríg domináns skála 7 hangból áll: As, H♭♭, C, Des, Es, Fes, Ges.
Mi a(z) As Fríg domináns skála képlete?
A(z) As Fríg domináns skála a H–W+H–H–W–H–W–W lépésmintát követi, ahol a H félhang, a W pedig egész hang.
Melyik skálából származik a(z) As Fríg domináns?
A(z) As Fríg domináns a(z) Des Harmonikus moll skála azon modusa, amely annak 5. fokán kezdődik. Mindkét skála ugyanazokat a hangokat használja, de más tonikára old.
Milyen akkordok vannak a(z) As Fríg domináns skálában?
A(z) As Fríg domináns skálából épülő hármashangzatok: As, H♭♭, Cdim, Desm, Esdim, Fesaug, Gesm.
