A(z) B Fríg domináns skála 7 hangból áll: B, Ces, D, Es, F, Ges, As.
A fríg domináns a harmonikus moll ötödik modusa — dúr skála leszállított szekunddal, szexttel és szeptimmel. Kis nónás domináns szeptimakkord fölé illik, és a flamenco, a klezmer és a közel-keleti dallamvilág hangzása.
A(z) B Fríg domináns ugyanazokat a hangokat használja, mint a(z) Es Harmonikus moll, csak a(z) 5. fokról indul az első helyett. A hangok közösek; a tonika — és vele a hangzás — nem.
A(z) B Fríg domináns skála, nem hangnem. Nincs saját előjegyzése — az ezt használó zenét általában az alapskálája előjegyzésével írják le, a további módosítójeleket pedig ott teszik ki, ahol előfordulnak.
| Fok | Hang | Hangköz | Félhangok |
|---|---|---|---|
| 1 | B | P1 | 0 |
| 2 | Ces | m2 | 1 |
| 3 | D | M3 | 4 |
| 4 | Es | P4 | 5 |
| 5 | F | P5 | 7 |
| 6 | Ges | m6 | 8 |
| 7 | As | m7 | 10 |
Ezek azok a hármashangzatok, amelyek a(z) B Fríg domináns skála minden fokára épülnek, kizárólag a skála hangjaiból.
Minden skálatípus, amely a(z) B hangon kezdődik, összehasonlításként.
A(z) B Fríg domináns skála 7 hangból áll: B, Ces, D, Es, F, Ges, As.
A(z) B Fríg domináns skála a H–W+H–H–W–H–W–W lépésmintát követi, ahol a H félhang, a W pedig egész hang.
A(z) B Fríg domináns a(z) Es Harmonikus moll skála azon modusa, amely annak 5. fokán kezdődik. Mindkét skála ugyanazokat a hangokat használja, de más tonikára old.
A(z) B Fríg domináns skálából épülő hármashangzatok: B, Ces, Ddim, Esm, Fdim, Gesaug, Asm.