Gis Fríg domináns skála
A(z) Gis Fríg domináns skála 7 hangból áll: Gis, A, His, Cis, Dis, E, Fis.
A(z) Gis Fríg domináns skála a zongorán
Fontos tények
- Skálatípus
- Fríg domináns
- Hangok száma
- 7
- Képlet
- H–W+H–H–W–H–W–W
- Alapskála
- Cis Harmonikus moll (5. fok)
Mi az a Fríg domináns skála?
A fríg domináns a harmonikus moll ötödik modusa — dúr skála leszállított szekunddal, szexttel és szeptimmel. Kis nónás domináns szeptimakkord fölé illik, és a flamenco, a klezmer és a közel-keleti dallamvilág hangzása.
A(z) Gis Fríg domináns ugyanazokat a hangokat használja, mint a(z) Cis Harmonikus moll, csak a(z) 5. fokról indul az első helyett. A hangok közösek; a tonika — és vele a hangzás — nem.
A(z) Gis Fríg domináns skála, nem hangnem. Nincs saját előjegyzése — az ezt használó zenét általában az alapskálája előjegyzésével írják le, a további módosítójeleket pedig ott teszik ki, ahol előfordulnak.
A(z) Gis Fríg domináns skála fokai
| Fok | Hang | Hangköz | Félhangok |
|---|---|---|---|
| 1 | Gis | P1 | 0 |
| 2 | A | m2 | 1 |
| 3 | His | M3 | 4 |
| 4 | Cis | P4 | 5 |
| 5 | Dis | P5 | 7 |
| 6 | E | m6 | 8 |
| 7 | Fis | m7 | 10 |
Akkordok a(z) Gis Fríg domináns skálában
Ezek azok a hármashangzatok, amelyek a(z) Gis Fríg domináns skála minden fokára épülnek, kizárólag a skála hangjaiból.
További skálák Gis alaphangon
Minden skálatípus, amely a(z) Gis hangon kezdődik, összehasonlításként.
Fríg domináns minden hangnemben
Gyakran ismételt kérdések
Milyen hangok vannak a(z) Gis Fríg domináns skálában?
A(z) Gis Fríg domináns skála 7 hangból áll: Gis, A, His, Cis, Dis, E, Fis.
Mi a(z) Gis Fríg domináns skála képlete?
A(z) Gis Fríg domináns skála a H–W+H–H–W–H–W–W lépésmintát követi, ahol a H félhang, a W pedig egész hang.
Melyik skálából származik a(z) Gis Fríg domináns?
A(z) Gis Fríg domináns a(z) Cis Harmonikus moll skála azon modusa, amely annak 5. fokán kezdődik. Mindkét skála ugyanazokat a hangokat használja, de más tonikára old.
Milyen akkordok vannak a(z) Gis Fríg domináns skálában?
A(z) Gis Fríg domináns skálából épülő hármashangzatok: Gis, A, Hisdim, Cism, Disdim, Eaug, Fism.
